Titkok a családban

Mindenkinek vannak olyan dolgok az életében, amiket nem szeretne nagydobra verni. vagy azért, mert mást nem szeretnénk kellemetlen helyzetbe hozni, vagy azért mert magunkat szeretnénk megóvni.

Legmélyebb titkainkhoz általában nehéz, fájdalmas érzések kapcsolódnak, amelyekről gyakran egy életen át nem beszélünk. Főként az olyan titkoknak, melyek hátterében a szégyen áll, komoly hatásai lehetnek az egyén életére, egészségére. Egy tanulmány szerint azon homoszexuális férfiak esetében, akik elrejtik a szexuális irányultságukat, szokatlanul magas a rák és a fertőző betegségek előfordulása.

A titok és mindaz, amit mások elől elrejtünk olyan hatással van ránk, mintha állandóan hazudnánk (hiszen nem mondjuk el az igazat). Minden alkalommal, amikor titkunk elrejtésére kényszerülünk, emelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám, a vércukorszint, az egész szervezet aktiválódik, az éberség fokozódik. Ez naponta többször átélve nagyon megterheli szervezetünket, ha tartósan fennáll, testi, lelki, szellemi kimerülést okozhat.

(Ezzel szemben, ha megszabadulunk titkainktól, nagy testi, lelki megkönnyebbülést élhetünk át, mert nem kell többé energiát fektetnünk abba, hogy a titok továbbra is titok maradjon.)

Titkaink ráadásul nem tekinthetők teljesen magánügynek. A családállítások tapasztalatai szerint szüleink és nagyszüleink titkai is komoly hatással lehetnek életünkre, pedig gyakran teljesen tudattalanul adódnak tovább.

A csoportban végzett családállítás előnye, hogy a csoport segítségével olyan titkos családi drámák bontakozhatnak ki előttünk, amelyeknek a létezését sem sejtettük. Azonban az állítások hatására megmutatkozott javulás számos alkalommal alátámasztotta, hogy fontos számunkra ezeket a történeteket megismernünk. A múlt felidézése közben mély tisztelettel bánunk az érintett személyekkel és sorsukkal, nem ítélkezünk felettük. Fontos tudni, hogy az állítás csak annyit mutat meg a családi múlt eseményeiből, amennyi az állító számára szükséges aktuális problémája oldódásához vagy javulásához.

Az érzékeny témák miatt a csoport minden tagjára vonatkozik a titoktartás kötelezettsége: amit az állításon tapasztalunk, arról csak olyan formában szabad másoknak beszélni, hogy az érintett személyek közül senkire ne lehessen ráismerni.

Példák arról, hogy milyen titkok lehetnek a családban és ezek milyen következményekkel járhatnak a későbbi generációk életében:

Halott gyermek

Amikor egy szülő első gyermekét elveszíti, előfordul, hogy ennek fájdalmát nem tudja feldolgozni a következő gyermek érkezéséig. Korai magzatvesztés esetén sokszor közvetlen környezete sem tud róla, mert fájdalma (valamint terhességmegszakítás esetén a szégyen és bűntudat is) megakadályozza, hogy veszteségéről beszéljen. A következő baba érkezésekor Ilyenkor igyekszik figyelmét élő gyermekére fordítani, nem ér rá gyászával foglalkozni, de éppen az elfojtott gyász miatt nehezen tud a gyermekéhez kapcsolódni, aki ezt megérzi, és különböző testi, lelki tünetek formájában jelezheti vissza. Előfordul, hogy a magzatvesztés fájdalma olyan komoly törést okoz főként az anya-gyermek kapcsolatban, hogy a sérült minta generációkon át hat. (Hiszen általában úgy gondoskodunk gyermekeinkről, ahogy szüleinktől láttuk.)

Ilyenkor a családállítás abban segíti a gyógyulást, hogy elismeri a halott gyermek odatartozását a családhoz, valamint a hozzá kapcsolódó (és eddig ki nem mondott) nehéz érzéseket.

Nemi erőszak

Talán nem nehéz elképzelni, hogy az a nő, (vagy gyermek, ahol mindkét nem lehet áldozat), aki ilyesmit átélt, nem szívesen beszél róla, sem az átélt helyzettel kapcsolatos érzéseiről (fájdalom, harag, szégyen, bűntudat, félelem, stb.).

Az erőszak általában azt eredményezi, hogy az áldozat bizalma meginog, nem tud többé megbízni a férfiakban, nem tud velük igazán mély, öszinte kapcsolatot kialakítani, hiszen ehhez bizalomra volna szükség. Ez a sérült kapcsolati minta generációról generációra tovább adódhat, hiszen párkapcsolatunkban is jellemzően szüleink mintáját követjük.

Az áldozat lánygyermekeinek tudatosan vagy tudattalanul azt adja tovább, hogy a férfiak veszélyesek, nem lehet bennük megbízni. A fiúgyermekek pedig azt a „programot” kapják, hogy a férfierő veszélyes, csak az a biztonságos, ha a gyermek elnyomja férfiasságát.

Sajnos az erőszak a családok múltjában egyáltalán nem ritka, hiszen csak a II. világháborúban az orosz katonák által elkövetett erőszak áldozatainak számát Magyarországon 400-800 ezerre becsülik (az abortuszra ill. nemibeteg gondozóba jelentkezők száma alapján). Ez azt jeleni, hogy kevés olyan család lehet, akiket a probléma nem érint.

A családállítás ilyenkor abban segít, hogy elismeri az áldozat nehéz sorsát, azzal kapcsolatos érzéseit, lehetőséget ad rá, hogy kijavítsuk az esemény hatására keletkezett sérült mintákat, hiedelmeket (pl. „A férfiakban nem lehet megbízni.” „Nőnek lenni veszélyes.”), és támogatja a múlt eseményeivel való megbékélést.

„A valóság azzal gyógyít, hogy kiderül.”

(Bert Hellinger)

A következő csoportos állítás időpontjáról itt tájékozódhat.