Lombikprogram a családállító szemével

Életünk egyik legfontosabb ajándéka, hogy továbbadhatjuk az életet, szülővé válhatunk. Sokaknak ez a világ legtermészetesebb dolga, de nem mindenkinek. Növekszik azoknak a pároknak a száma, ahol a gyermek fogantatását hiába várják, és mindent megtennének azért, hogy szülők lehessenek.

A lombikprogram testileg, lelkileg nagy megpróbáltatást jelent, számos fájdalmas beavatkozással jár együtt, erős hatású hormoninjekciók szükségesek, melyek utóhatása (pl. jelentősen megnöveli a melldaganatok kockázatát) évek múlva is kimutatható a szervezetben. A hormonkezelés számos mellékhatást okozhat (émelygés, haspuffadás, feszülés, testsúlynövekedés, vérrögképződés – trombózis, tüdőembólia) valamint sokaknál jelentős szorongást, erős hangulatingadozásokat vált ki. Nagyon megterhelő lelkileg is, hogy a beültetés gyakran sikertelen, a párnak szembe kell néznie az alig elkezdődött élet(ek) elvesztésével. A sikertelen beültetés azt jelenti, hogy egy (vagy több) gyermekünket elveszítettük, a fájdalmas veszteség feldolgozása, elgyászolása nagyon nehéz, főleg, ha többször megismétlődik. A program sikeressége esetén a születendő gyermek életére is komoly hatással van, hogy ő és szülei hogyan tudják feldolgozni a korábbi sikertelen kísérletekben elveszített testvérek sorsát. További fontos kérdés a megfogant, lefagyasztott, be nem ültetett embriók sorsa. A szeretet rendjei alapján ők is a családhoz tartoznak!

Egyre több módszer (pl. hipnózis, Stanislav Grof transzlégzéses módszere, Recall Healing) valamint a családállítás is alátámasztja, hogy a magzatoknak a fogantatástól kezdve vannak emlékei. Ezeket tudatosan felidézni nem tudjuk, a fenti módszerek segítségével azonban hozzáférhetőek. Jelentőségük, hogy erősen meghatározzák a világról alkotott képünket. Talán nem nehéz elképzelni, egy gyermek számára mennyire más emlékeket jelenthet: szülei szerelmes együttlétéből fogant, vagy egy rideg lombikban.

Miért ajánlom a családállítást?

• „Szelíd” módszer, nem jár fájdalmas orvosi beavatkozásokkal

• Nagyon gyakran azért késik a gyermekáldás, mert egyik vagy mindkét szülő a lelkében még nem áll készen a gyermek fogadására, ennek a belső akadálynak nem vagyunk tudatában, testünk azonban követi ezeket a belső, tudattalan folyamatokat. Közben szándékaink éppen ellenkezőek: nagyon szeretnénk már egy gyermeket.

  A családállítás módszere képes megmutatni ezeket a belső akadályokat. Emellett önismeretünk fejlődése elősegíti, hogy leendő gyermekeinkkel jobban összehangolódjunk, szeretetteljesebb kapcsolatot alakítsunk ki, jobb szülővé váljunk.

• A család alapja, magja egy férfi és nő kapcsolata. A születendő gyermekek számára nagyon fontos, hogy a szülők párkapcsolata rendben legyen. A családi minták átdolgozása a családállítás segítségével elősegíti, hogy nagyobb eséllyel hozzunk létre harmonikus, jól működő és teherbíró párkapcsolatot.

• Szüleinkkel való kapcsolatunkból merítjük a mintát, hogyan fogunk majd mi magunk szülőként „működni”, azonban szüleink is emberek, akik nem tudtak számunkra tökéletesen megadni mindent, amire szükségünk volt, elsősorban lelki értelemben: figyelmet, törődést, elfogadást, támogatást (nem tárgyakra gondolunk ilyenkor). Ezek a hiányok nyomokat hagynak a lelkünkben, befolyásolják, hogyan bánunk saját gyermekeinkkel. Az önismeret növelése elősegíti, hogy a „hiányok” továbbadásának többgenerációs láncolata megszakadjon. Éppen ezért a családállítás módszere minden családalapítás előtt álló fiatalnak segíthet (nem csak meddőség esetén ajánlott!), hogy jobban felkészüljön a szülői szerepre.

• A családállítás módszere hatékonynak bizonyult olyan esetekben is, ahol a lombik program már több alkalommal kudarcot vallott.